Lehet meglepő ez a cikk egy médiában is dolgozó embertől (hosszú évek óta divatszerkesztőként, stylistként dolgozom), Kifejtem bővebben, hogy miért mertem, akartam itt leírni mindezt.
Az interjúknál, amelyeket velem készítenek body positivity, plus size, elfogadás témában, sokszor előkerül ez a kérdés: ki tehet arról, hogy a nők nem érzik jól magukat a bőrükben, illetve sűrűn megkapom azt is, hogy a média a felelős mindezért?
A véleményemet ebben a témában - sem - szeretném eltitkolni, de nem gondolom, hogy az lenne az építő megoldás, ha azt mondanám igen, a média a felelős. Azért, mert ezzel semmire sem megyünk.
Ami a haladáshoz nélkülözhetetlen, az az a fajta szemléletváltás a magazinoknál, tévéknél, hogy megmutassák nem csak egyféle szépség létezik és a mi fejünkben pedig az, hogy ne kapaszkodjunk a média hibáztatásába, hanem vegyük észre a változásokat és ha változást tapasztalunk - olyat, amivel egyetértünk -, osszuk meg. Akár online, akár személyesen a barátainkkal, a családunkkal.
Az utóbbi pár évben azt tapasztaltam, hogy egyre több sajtóorgánum nyit efelé, hogy megmutassuk milyen színes is a világ, a Glamour például először 2015-ben írt rólam egy cikket, amelyben plus size gurunak nevezett (akkor még nem volt annyira elterjedt a plus size kifejezés itthon), és 2017-ben már egy három oldalas cikket is közöltek velem a magazinban ebben a témában.
No de most nem magamról és a Glamour-ról akarok hosszasan írogatni, hiszen azóta már többen is foglalkoznak ezzel a témával, de előtte elvétve találkoztam vele (értem ez alatt, hogy fel-felbukkant egy-egy ilyen jellegű cikk, hiszen amikor egy karcsúsító divatanyagnál stylingolhattam Tóth Verát, az is 2010-11 körül volt, de valljuk be, nem sűrűn láttunk teltebb nőt vagy épp kerekes székes közszereplőt, modellt címlapon, a divatoldalakon.
Szóval szerintem haladunk, haladunk.
De, sajnos itt a de, ami kissé szúrja a szemem.
A napokban ismét elém került az egyik legnagyobb divatmagazin egy korábbi címlapja, amelyen Ashley Graham plus size szupersztár is szerepelt vékony modellek gyűrűjében, és elmerengtem rajta. Egyrészt csúcs, hogy egy teltebb nőt is beválogatnak a gazellatestű lányok mellé, de valahogy pont úgy retusálták, alakították, manipulálták azt a fotót, hogy a kerekded idomú topmodell nagyjából 25 kilóval tűnt kevesebbnek annál, mint amennyi. Szinte pontosan olyan lett, mint a mellette álló Jendall Jenner, vagy épp Gigi Hadid.
Ez pedig nagyon nincs így jól.
Az a bizonyos címlap
Gyönyörű a fotó és Ashely is, a karcsúsító fazonnal sincs semmi gond, de valljuk be, itt is az optikai csalás volt az egyik legfontosabb (lásd a ruha szabását)
Kérdés, hogy miért engedte Ashely, hogy ennyivel karcsúbbra retusálják?
Vagy mire jó ez az egész?
Ezt is hosszasan lehetne okfejteni, talán egy előadáson, vagy valamilyen kötetlen fórumon megteszem, mindenesetre elgondolkodtató.
És nem, nem a finom retussal van a gond, sem a karcsúsító ruhákkal, előnyös pózokkal, hanem a valótlansággal. Azzal, hogy azt állítjuk hello, mi plus size modellt is a címlapra teszünk, de azt már nem vállaljuk, hogy annak is tűnjön.
Bevallom, számomra az sem kielégítő, ha csak évente egyszer tesz egy magazin a címlapjára egy nem mainstream alkatú, korú modellt, sztárt. Azt is tudom, hogy nem csak nekem zavaró, hiszen többektől hallom vissza: miért nincs minden lapszámban is ilyen tartalom?
Erről is hosszasan lehetne filozofálni, de most zárnám a soraimat azzal a megállapítással, hogy tök jó az, ahol most tartunk, ez is nagyon klassz.
Szépen haladunk, ami formálja az emberek gondolkodását - remélhetőleg -, de a lényeg: nem szabad feladni.
Fotók forrása: VOGUE USA, 2017
További oldalaim:
https://plus-size.hu/
https://www.facebook.com/KozmaRitaplussize
https://www.instagram.com/kozma.rita/
https://www.tiktok.com/@kozma.rita.styling?lang=en